Farkas Anada

Születési hely/idő: 2045 körül, Kárpát-medence
Halál hely/idő: 2075 körül, Ismeretlen
Foglalkozás: Prófétanő, gyógyító, vallási vezető

Eredete

A 21. század közepének sivár világába, 2045 környékén született. A korabeli feljegyzések töredékesek; egyesek szerint Farkas Amandaként látta meg a napvilágot, mások úgy tartják, már születésekor a sorsdöntő Anada nevet kapta. Egy azonban biztos: nem volt átlagos gyermek.

A világot sújtó kataklizma utáni sugárzás számtalan torulást hozott létre. Ezeket a Bűn Stigmáinak neveztek, melyek szenvedést, kitaszítottságot és halált jelentettek. Anada képességei azonban más természetűek voltak. A történetek szerint képes volt látni tisztátalanságot az emberek lelkében, látta a múltat, a jövőt, és képes volt Isten akaratát közvetíteni.

Tizenhat éves korában feleségül ment egy rivális törzs vezetőjéhez, aki teljesen beleszeretett és mindent megtett, hogy a lány kedvében járjon.

Ettől a ponttól kezdve Anada egyre nagyobb hatalomra tett szert a férfi mellett, nem csak a törzsén belül, hanem a környező közösségekben is. Az emberek azonban nem félelemmel, hanem csodálattal tekintett rá. Az idősek Isten könyörületének jelét látták benne, egy ígéretet arra, hogy a hamvak alatt még pislákol a remény.

Tanításai

Ahogy fiatal nővé érett, Anada tanítani kezdett. Szavai egyszerűek, mégis áthatóak voltak, és egyenesen a szenvedők szívéhez szóltak. Azt hirdette, hogy a múlt bűnei és a jelen nyomorúsága ellenére mindenki megérdemel egy új esélyt. A torzulásokat, melyektől annyian rettegtek, nem átoknak, hanem isteni ajándéknak nevezte. Tanítása szerint a nélkülözés nem büntetés, hanem egy út a megtisztuláshoz, egy próbatétel, amely megerősíti a lelket és felkészíti a mennyek országára.

A tanításai szerinte a torzak Isten kiválasztottai, akik már megtapasztalták a szenvedést, és így méltóak arra, hogy bebocsájtást nyerjenek a mennyekbe. Ez az út a tűzön át vezet, amely megtisztítja a lelket a bűnöktől és gyengeségektől. A Bűn Stigmáit viselők hittek abban, hogy Anada vezeti őket a megváltás felé és örömmel léptek a Tűz útjára.

Nem csoda, hogy üzenete elsősorban a szegények, a betegek, a kitaszítottak körében talált visszhangra. Gyógyított, ahol tudott, békét hirdetett a viszálykodó közösségek között, és lassan tanítványok gyűltek köré. A 2060-as évek végére híre messze túlszárnyalta szülőfaluja határait, de ezzel együtt növekedett az ellenségei száma is. A régi világrend hívei, a hatalmukat féltő vezetők és a változástól rettegő közösségek veszélyt láttak benne. Tanításai megkérdőjelezték az addigi tekintélyt, és reményt adtak azoknak, akiket addig elnyomtak.

Végzete

Az elkerülhetetlen vég egy sötét éjszakán érte el. Elfogták, és egy nyilvános szertartáson akarták elrettentő példaként kivégezni. Azt állították, hogy ő is viseli a Bűn Stigámáját és ezért ő is méltó a Tűz útjára lépni. Halálának körülményei – akárcsak életének annyi más részlete – a hit homályába vesznek. Követői szerint egy szisszenés sem hagyta el a száját, hanem békésen távozott. Látván Anada passióját többen saját kezükkel vetettek véget életüknek azt kiáltva, hogy "Mit tettünk! Ó, Istenem mit tettünk!".

Végzete azonban nem a történetének végét, hanem egy új vallás kezdetét jelentette.

Tanítványai szétszóródtak a térségben, de szavait és emlékét magukkal vitték. Az évek során Anada alakja és a tűz szimbóluma elválaszthatatlanul összeforrt. A tűz az ő tanításukban már nem a pusztítás, hanem a felemelkedés jelképe lett. Úgy hitték, Anada halála nem vereség volt, hanem beteljesülés, a végső megtisztulás. A lángok nem elnyelték, hanem felemelték őt. Ettől kezdve a torzak Anada jeleit hordozták magukon, és a tűz útjára léptek, hogy méltóak legyenek örökségéhez.

Öröksége

A 22. század elején Anada kultusza lassan elkezdte átformálni a térség vallási tájképét. Az egykor tisztelt Jézus vagy az Atya alakja a háttérbe szorult, és helyüket ő vette át: a Tűz prófétája, Isten megtestesült leánya, a bűnösök és a szenvedők megváltója. A közösségek évről évre hatalmas szertartásokat tartanak, ahol a tűz a megtisztulás rítusává vált.

Anada öröksége azonban kettős és ellentmondásos. Az egyik oldalon ott áll a remény és a megváltás jelképe: a hit, hogy a legmélyebb sötétségből is van kiút, és mindenki megkaphatja a Második Esélyt. A másik oldalon viszont ott vannak a szigorú hagyományok és a tűz rituáléi, amelyek a megtisztulás nevében néha könyörtelennek tűnnek.
Ha valaki ma a Kárpát-medencében útra kel, faluról falura járva megtapasztalhatja ezt a kettősséget. Talál majd helyeket, ahol Anadát istenként tisztelik, és olyanokat is, ahol a nevét átokként emlegetik. Egyesek számára ő a fény, amely utat mutatott a sötétben. Másoknak a láng, amely felperzselte a régi világot. Egy dolog azonban vitathatatlan: Anada, a Tűz Leánya nélkül a Kárpát-medence társadalmi és vallási arculata ma teljesen más lenne. Öröksége beleégett a tájba és az emberek lelkébe.