A Felszíni Hitvilág
Tűzkereszténység
„Láttam az Urat leszállni a felhők közül, és láttam, ahogy lehelete hamuvá égeti a bűnt. Ne sírj a holtakért, gyermekem! Ők már tiszták. Sírj magadért, mert te itt maradtál!” - Bence testvér
A 21. század közepén, a globális katasztrófa után a kereszténység egy új, radikális ágazata jelent meg, amelyet ma Tűzkereszténységnek neveznek.
Tanai szerint a 2037-es háború nem a pusztulás, hanem az Utolsó Megtisztulás volt. Jézus visszatért, és magához emelte az igazakat, akik dicsőségben égtek el a nukleáris tűzben. Mi, akik itt maradtunk a hamvak között, a bűnös maradék vagyunk. Isten azonban irgalmas: Második Esélyt adott nekünk a vezeklésre.
Ebben a hitben a szenvedés és az éhezés Isten próbái, a vezeklés elengedhetetlen részei. A testet torzító stigmák azonban a Sátán jelei, a Bűn Stigmái, melyek a lélek romlottságáról és démoni befolyásról árulkodnak. Az öngyilkosság a legnagyobb árulás, hiszen elutasítja az Úr ítéletét. Az üdvösséghez vezető út a földi poklon, az önfeláldozáson és a mély bűnbánaton keresztül vezet. Aki ebben az életben nem tisztul meg, arra a halál után örök kárhozat vár. A rituálék és imák az egyetlen szent kötelékek, melyek még összetartják a közösségeket ebben a széthullott világban.
„Uram, égess ki belőlem mindent, ami nem Te vagy. Ha húsom bűnös, legyen hamuvá. Ha vérem romlott, forrjon el. Csak a lelkem maradjon meg tisztán a Te kezedben. Ámen.” – A Tisztítótűz Litániája
Anadizmus
„Azt hiszitek, a Tűz fájdalom? Nem! Anada nem sikoltozott a máglyán, hanem mennyei hangon énekelt a Tűz ölelésében!” - Ismeretlen szemtanú
Ez a radikális ágazat Anada, a 2045 körül született próféta – hívei szerint Isten leánya – köré épül. A hit szerint, míg az Atya és a Fiú elfordult a reménytelenül bűnös emberiségtől, Anada visszatért közénk, hogy megváltást hozzon a sötétségbe.
Tanításai részben szembementek a Tűzkereszténység tanaival: a stigmákat nem a bűn bélyegeként, hanem a kiválasztottság jeleként hirdette. Bár „eretneksége” miatt máglyahalált halt, követői hiszik, hogy a tűzben nem elpusztult, hanem dicsőségben felemelkedett. Ebből született a „Mennyre égetés” tana: a stigmások elégetése nem kivégzés, hanem szent rituálé, amely a mennybe segíti a kiválasztott lelkeket.
A 22. századra Anada kultusza futótűzként terjedt, sok helyen kiszorítva a hagyományos kereszténységet. A Tűz Úrnőjének tiszteletére máglyák lángolnak, a hadurak pedig büszkén hirdetik magukat az ő „földi kardjainak”.
Sámánizmus
"A beton elporlad, az acél megrozsdásodik. Csak a hús változik, hogy túléljen, hogy fennmaradjon. Ne átkozd magadat, gyermekem! Amit kaptál az nem torzulás, hanem ajándék, hogy képes legyél meglátni azt is, amit a többiek elől elrejt a közönségesség." – Kéreg sámán
A vadon mélyén, a természetközeli közösségekben a régi és új hiedelmek összefonódásából született meg az új sámánizmus. A háború szülte bizarr lények – mint a Gubók vagy a Pokolkutyák – nem szörnyetegek, hanem szellemek és totemállatok a helyiek szemében.
A sámánok, akik gyakran maguk is stigmákat viselnek, a szellemvilág és az emberek közötti hidat képezik. Számukra a torzulás nem átok, hanem áldás, a szellemek érintése, amely különleges erőt ad. Ez a szemlélet éles ellentétben áll a Tűzkereszténység szigorú dogmáival, ami gyakran véres konfliktusokat szül, bár a pusztaságban néha előfordul, hogy a két hitvilág különös módon összefonódik.