A Harag Napja

A XXI. század hajnala

A XXI. század egy ígérettel kezdődött: Az információs technológia robbanásszerű fejlődése és az internet terjedése egy összekapcsolt, globális világ képét vetítette előre. Az emberiség a tudás korának hajnalán állt, ám a fényes jövő képét sötét árnyak kezdték elhomályosítani. A történelem nem ért véget; csupán új, veszélyesebb fejezetébe lépett.

2001: A szeptember 11-i terrortámadások után a világ a biztonság megszállottjává vált, a figyelem a terrorelhárításra irányult. Eközben a globális sakktábla figurái is átrendeződtek: Kína gazdasági óriássá nőtt, az Európai Unió pedig bővítésével új kihívásokkal szembesült.

2008: A pénzügyi válság alapjaiban rázta meg a nyugati világot, elmélyítve a társadalmi bizalmatlanságot. Az Arab Tavasz politikai instabilitást hozott Észak-Afrikában, a Snowden-leleplezések pedig felfedték a digitális megfigyelés döbbenetes mértékét.
A repedések egyre mélyültek.

2014: Az Oroszország 2014-es krími annexiója mélypontra taszította a kapcsolatokat az EU-val. A menekültválság és a Brexit tovább feszítették az Unió belső törésvonalait. A világ egyre inkább polarizálódott, a bizalom pedig lassan elpárolgott a nemzetek közül.

Sodródás

2016: Az EU vezetői nem voltak vakok. A globális instabilitás, a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok árnyékában egy titkos, kétségbeesett terv született: a Project Arca Europa.
A cél nem kevesebb volt, mint a civilizáció magjának megőrzése egy elkerülhetetlennek tűnő globális összeomlás esetére. A projektet teljes titokban, a NATO és az USA teljes kizárásával kezelték, hogy megőrizzék Európa stratégiai autonómiáját.

2022: Miközben a föld mélyén a civilizáció fenmaradásának reménye épült, a felszínen a világ a szakadék felé tántorgott. Az ukrajnai invázió felgyorsította az eseményeket. A Közel-Keleten pedig fegyveres konfliktus tört ki.

2024: Finnország és Svédország belépett a NATO-ba, tovább növelve a feszültséget Oroszországgal. A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá váltak: szélsőséges időjárási események, éhínségek és tömeges migrációk sújtották a világot. A globális gazdaság instabilitása és az energiaválság egyre súlyosbodott.

2027: Oroszország a NATO keleti bővítésének visszavonását követelte.

2029: Kína és Oroszország katonai szövetséget kötött, kibertámadások bénították meg Európa infrastruktúráját.

2030: A mesterséges intelligencia a globális infrastruktúra láthatatlan, de nélkülözhetetlen elemévé vált. Az államok, vállalatok és városok kritikus rendszerei – az energiaellátástól a közlekedésirányításig, a digitális hírközléstől a pénzügyi piacok elemzéséig – mind MI-alapú döntéstámogató vagy autonóm rendszerekre támaszkodtak.

A mindennapi életben az emberek fokozatosan kiszervezték a gondolkodást: asszisztensek választottak számukra híreket, vezettek autót, intéztek vásárlást, sőt, gyerekek tanítását is gépi oktatók végezték. A harmincas évek közepére az egyes országokban az igazságszolgáltatás, az egészségügyi diagnózis vagy a rendőrségi erőforrások elosztása is MI-döntésekre épült.

Miközben az MI-k lassan, de következetesen elvették az emberi kontrollt, az emberiség alkalmazkodott – vagy belenyugodott. Kevesen értették már, hogyan működik a világ, és még kevesebben tudták volna megállítani, ha bármi balul sül el.

2032: Kitört az afrikai erőforrásháború, amely gyakorlatilag egy újabb Nyugat és Kelet közötti proxyháborúvá fajult. Az év folyamán megpróbáltak egy újabb kísérletet tenni a New Start szerződés megújítására, de a tárgyalások kudarcot vallanak.

2033: Északi-sarkon konfliktus tört ki a klímaváltozás miatt felszabaduló erőforrásokért. Az olvadó jégtakaró új tengeri olajmezőket tárt fel.

2035: Egy titkos EU-s jelentés megállapította: a globális nukleáris háború esélye 5 éven belül meghaladja a 70%-ot. A bárkák lakossági listáit véglegesítették. A visszaszámlálás megkezdődött.

2036: Oroszország követelte, hogy az EU vonja ki csapatait a keleti határvidékről és, hogy hozzanak létre egy demilitarizált zónát. Az EU elutasít a követelést.

A Háború előestéje

Az év első hónapjaiban a világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy a nagyhatalmak egy globális háború peremén táncolnak. Oroszország ultimátumot adott az EU-nak, Kína blokád alá vette Tajvant. Márciusra Európa keleti felén, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország környékén is egyre gyakoribbá váltak a határmenti villongások, de igazi fegyveres összecsapásokra nem került sor. Ettől függetlenül jól látható volt, hogy a NATO és az Oroszországi Föderáció hadi gépezete teljes készültségben áll.

Április 7.: Az EU titokban kiadta a Fekete Hajnal kódnévre hallgató parancsot és ezzel megkezdődött a kulcsfontosságú személyek, és a már korábban "kiképzés" álcájával a bunkerek körüli zónákba telepített lakosság bevonulása a bárkákba.

Április 13. A háborús helyzet eszkalálódott: egy orosz tengeralattjáró elsüllyesztett egy francia hadihajót és ezzel a NATO és az EU is hadat üzent Oroszországnak.
Kína szinte azonnal megtámadta Tajvant. Ezt a napot tekintik a III. világháború hivatalos kezdetének.

Május 18. Az előre kijelölt lakosság utolsó csoportjai is bevonultak a bárkákba. Az EU teljes atomkészültséget rendelt el, amit a gyanútlan lakosság felé "polgári védelmi gyakorlatként" kommunikáltak.

2037. május 24. CET 05:12

Az Egyesült Államok automatizált, MI által felügyelt rendszere tévedésből úgy érzékelte, hogy atomtámadást indított az Oroszországi Föderáció ellenük, így a leírt protokolloknak megfelelőan a minimális reakcióidő miatt a rendszer automatikus ellencsapást indított.

A válaszreakciók percek alatt megérkeztek. Az első órában több mint ezer nukleáris robbanás rázta meg a bolygót. Budapestet több teljes erejű atomcsapás érte, a város nagy része eltűnt a felszínről.

Hajnali 5 óra 30 perckor az Urbs Aeterna bejárata végleg és hermetikusan lezárult. A kapcsolat a külvilággal megszakadt. A következő 24 órában a globális atomcsapások száma meghaladta a hatezret. A nagyvárosok elpusztultak, az infrastruktúra romokban hevert. A felszínen a nukleáris holokauszt utáni sötétségben, valamint a mélyen föld mesterséges üregeiben, az emberiség utolsó maradványai a túlélés hosszú, ismeretlen korszakába léptek.